Délelőtt a benti társasjátékok kerültek elő: puzzle, memóriakártya, színezés.
Ebéd után a csoport egyik része az udvaron volt: ping-pongoztunk, gördeszkáztunk, görkoriztunk, kosaraztunk. Majd házigazdáink meghívására ellátogattunk Vaduz-ba az egyik McDonald's-ba. A napi utazások közben a gyerekek már többször észrevették a gyorséttermet, de nem számítottak arra, hogy majd ez is szerepel a programok között.
A házba visszaérve megkaptuk a gyorsétterem ajándékait (játékot és lufit). A lufik zsinórját bekötött szemmel kellett elkapni, így nem volt vita, hogy kinek milyen színű jutott.
Majd ezután rendeztünk egy divatbemutatót a korábban ajándékba kapott ruhákból, végül egy kis tánccal zártuk a napot.
2011. január 25., kedd
2011. január 24., hétfő
2011. január 24. Judit üzenete
Két hét után adódott némi időm, hogy a napi események beszámolója mellett összefoglaljam az eddigi 2 hét tapasztalatait.
Az első hetünk meglehetősen embert próbáló volt. Minden új és szokatlan volt a gyerekeknek: a rengeteg játék, a sok meglepetés, az egymást érő programok, és persze leginkább az alkalmazkodás. De mostanra a csoport közösségé vált: sokat játszanak együtt a különböző korú és nemű gyerekek, figyelmeztetik egymást, figyelnek egymásra. Természetesen ez nagyon sok munkánkba került, a nap egészét köztük töltjük, együtt játszunk velünk, felhívjuk a figyelmet a helyes viselkedésre. Az első napokban furcsa volt nekik a városi közlekedés is, de mára megszokták a kettes sort (ez alól csak az erdőben van kivétel), tudják azt is, hogy nem szaladunk előre és nem hagyunk el senkit. Szinte naponta buszozunk, már itt sincs gond régóta a rosszullétekkel. Amikor mikrobusszal megyünk, már maguknak kapcsolják be a biztonsági övet.
A napirendünk a következőképpen alakul: reggel 8-kor ébresztő, mosakodás, a szoba rendbetétele, fél 9-kor reggeli. Minden étkezés után fogmosás, amely már szintén rutinná vált. Amennyiben szervezett program van, akkor a megbeszélt időre készen kell lennie a csoportnak, hogy időben indulni tudjunk. Az ilyen programok általában hosszabbak, és közben egy rövid pihenő erejéig megállva elfogyasztjuk a magunkkal vitt almát és csokoládét uzsonnaként. Ha nincs szervezett program, akkor általában keresünk egy közeli játszóteret, focipályát, vagy éppen kihasználjuk az erdő közelségét, ahol rengeteg időt el tudunk tölteni a friss levegőn. A jó levegőről csupán annyit, hogy amikor Malbun-ban voltunk a 2000 méter magasságban fekvő kis településen, akkor visszafelé jövet Schaan-ban a buszról leszállva a gyerekek mindjárt megjegyezték, hogy rossz a levegő (ők nem így fejezték ki magukat). A ház udvarán is van játszótér, ezt is birtokba vettük már többször.
12 órától ebéd, fogmosás, majd valamilyen program. Legnagyobb sikere a pénteki uszodai napnak van, és tényleg jó látni, ahogy egyre bátrabban mozognak a vízben a gyerekek, és itt is betartják a szabályokat: medencébe lépés előtt zuhanyzás, majd a végén ismét tusolás, hajmosás, hajszárítás.
Vacsorázni 6 órakor szoktunk, utána még általában benti játékokkal fogalatoskodunk. Este 8 óráig lehetnek lent a földszinten, ezután mindenki feljön fürödni, ezzel körülbelül háromnegyed 9-re végzünk, majd még beszélgethetnek a szobában, és fél 10-kor villanyoltás.
Nagyjából így telik egy napunk, már nagyon megszoktuk ezt a ritmust. Amennyiben a városban közlekedünk, soha nem megyünk 5 kísérőnél kevesebbel, de inkább 6 vagy 7 ember kíséri a csoportot. Jó érzés az is, hogy az autósok mennyire vigyáznak, ha gyerekcsoportot látnak, már messziről lassítanak a zebra előtt.
A házigazdáink hihetetlenül kedvesek, a gyerekek imádják őket, képesek összevitatkozni azon, hogy ki fogja Bani, Ana, Karina vagy Léna kezét.
A honvágy miatti sírással is csak ritkán találkozunk, én ebből a szempontból rosszabbra számítottam.
Üdvözlök minden szülőt, kollégát.
Judit
Az első hetünk meglehetősen embert próbáló volt. Minden új és szokatlan volt a gyerekeknek: a rengeteg játék, a sok meglepetés, az egymást érő programok, és persze leginkább az alkalmazkodás. De mostanra a csoport közösségé vált: sokat játszanak együtt a különböző korú és nemű gyerekek, figyelmeztetik egymást, figyelnek egymásra. Természetesen ez nagyon sok munkánkba került, a nap egészét köztük töltjük, együtt játszunk velünk, felhívjuk a figyelmet a helyes viselkedésre. Az első napokban furcsa volt nekik a városi közlekedés is, de mára megszokták a kettes sort (ez alól csak az erdőben van kivétel), tudják azt is, hogy nem szaladunk előre és nem hagyunk el senkit. Szinte naponta buszozunk, már itt sincs gond régóta a rosszullétekkel. Amikor mikrobusszal megyünk, már maguknak kapcsolják be a biztonsági övet.
A napirendünk a következőképpen alakul: reggel 8-kor ébresztő, mosakodás, a szoba rendbetétele, fél 9-kor reggeli. Minden étkezés után fogmosás, amely már szintén rutinná vált. Amennyiben szervezett program van, akkor a megbeszélt időre készen kell lennie a csoportnak, hogy időben indulni tudjunk. Az ilyen programok általában hosszabbak, és közben egy rövid pihenő erejéig megállva elfogyasztjuk a magunkkal vitt almát és csokoládét uzsonnaként. Ha nincs szervezett program, akkor általában keresünk egy közeli játszóteret, focipályát, vagy éppen kihasználjuk az erdő közelségét, ahol rengeteg időt el tudunk tölteni a friss levegőn. A jó levegőről csupán annyit, hogy amikor Malbun-ban voltunk a 2000 méter magasságban fekvő kis településen, akkor visszafelé jövet Schaan-ban a buszról leszállva a gyerekek mindjárt megjegyezték, hogy rossz a levegő (ők nem így fejezték ki magukat). A ház udvarán is van játszótér, ezt is birtokba vettük már többször.
12 órától ebéd, fogmosás, majd valamilyen program. Legnagyobb sikere a pénteki uszodai napnak van, és tényleg jó látni, ahogy egyre bátrabban mozognak a vízben a gyerekek, és itt is betartják a szabályokat: medencébe lépés előtt zuhanyzás, majd a végén ismét tusolás, hajmosás, hajszárítás.
Vacsorázni 6 órakor szoktunk, utána még általában benti játékokkal fogalatoskodunk. Este 8 óráig lehetnek lent a földszinten, ezután mindenki feljön fürödni, ezzel körülbelül háromnegyed 9-re végzünk, majd még beszélgethetnek a szobában, és fél 10-kor villanyoltás.
Nagyjából így telik egy napunk, már nagyon megszoktuk ezt a ritmust. Amennyiben a városban közlekedünk, soha nem megyünk 5 kísérőnél kevesebbel, de inkább 6 vagy 7 ember kíséri a csoportot. Jó érzés az is, hogy az autósok mennyire vigyáznak, ha gyerekcsoportot látnak, már messziről lassítanak a zebra előtt.
A házigazdáink hihetetlenül kedvesek, a gyerekek imádják őket, képesek összevitatkozni azon, hogy ki fogja Bani, Ana, Karina vagy Léna kezét.
A honvágy miatti sírással is csak ritkán találkozunk, én ebből a szempontból rosszabbra számítottam.
Üdvözlök minden szülőt, kollégát.
Judit
2011. január 24. Játszótér, séta az erdőben
Mivel ma délelőttre vendéglátóink nem szerveztek programot, ezért kimentünk a ház udvarán található játszótérre: volt ping-pong, gördeszka, görkorcsolya, foci, hinta és minden más.
Ebéd után sétálni mentünk a közeli erdőbe, és egy kicsit játszótereztünk.
Délután ismét az udvari játszóteret vettük birtokba, bár volt, aki a házban maradt, és inkább kirakóztak, a lányok a babaházban játszottak.
Ebéd után sétálni mentünk a közeli erdőbe, és egy kicsit játszótereztünk.
Délután ismét az udvari játszóteret vettük birtokba, bár volt, aki a házban maradt, és inkább kirakóztak, a lányok a babaházban játszottak.
2011. január 23., vasárnap
2011. január 23. A gyerekek üzenetei
Izolda és Bálint üzenete:
Szia anya, apa és tesók!
Mi jól vagyunk és ti hogy vagytok? Már másodszor voltunk uszodában és Izolda azt mondta, már tud úszni és sokat rajzol Bani bácsinak. Izolda kapott új papucsot, mert a régi elszakadt. Felvált a csizmája talpa is, Judit néni megragasztja, ha megtudja.
Bálint ügyesen kirakózik és nagyon szeret sétálni.
Puszilunk mindenkit!
Viki üzenete:
Sziasztok!
Voltunk hegyet mászni. Hallottam, hogy Zsófinak megszületett a testvére. Mekkora a bohóc? Kicsi vagy nagy? Tegnap táncoltak, csak én nem mertem. Szeretlek benneteket.
Puszi mindenkinek!
Gabika üzenete:
Szép házban vagyunk. Voltunk a hercegnőnél és hegyet mászni. Hogy vagytok? Jól van Jancsika? Sok szoktunk kapni. Viszek Jancsikának macit, csokit. Írjatok többet!
Puszillak benneteket!
Zsófi üzenete:
Szia apa, anya és Gyurika!
Örülök a kistestvéremnek, alig várom, hogy láthassam. Jól érzem magam. Voltunk a hegyekben szánkózni, ültünk sífelvonón. Moncsival sokat játszunk. Szeretlek titeket és sok puszi.
Moncsi és Martin üzenete:
Szia Szabi, Tomi, anya és apa!
Voltunk uszodában, ott a legjobb lenni. Moncsi kérdezi, hogy van a pofás? 2000 méter magasságban voltunk, és ültünk sífelvonón. Sokat sétálunk. Írjatok többet!
Puszilunk mindenkit!
Hajnika és Soma üzenete:
Sziasztok!
Sok programon veszünk részt. Soma és én nem vagyunk egy szobában. Én Zsófival és Elvirával alszok, Soma pedig Imikével és Martinnal. Jó az uszoda, sokat úszunk. Voltunk a hegyekben, sokat sétálunk, ami jó. Az egész családot szeretjük.
Enikőnek és Mikinek üzenjük, hogy ők is hiányoznak, sokat gondolunk rájuk.
Pusziljuk őket.
Imike üzenete:
Sziasztok!
Sokat sétálunk, ültünk sífelvonón, és legtöbbször busszal utazunk. Sok kép készül rólam.
Angélának és Öcsiéknek üzenem, hogy jól érzem magam és őket is puszilom.
Tibikének és Letinek üzenem, örülök, hogy írtok és gondoltok rám.
Bence üzenete:
Mindenkit szeretek. Ferikének üzenem, ha hazamegyek, akkor FIFA-zok.
Többet írjatok! Szeretlek titeket!
Hajnika üzenete:
Vikivel és Moncsival vagyok egy szobában.Voltunk az Alpokban,vasárnaponként kapunk meglepetést(kindertojást). Kaptam egy világítórudat és azt hazaviszem majd a Ricsikének.Voltunk a hercegnőnél, énekeltünk és verset mondtunk neki.
Mindenkit puszilok.
Vani üzenete:
Voltunk a hercegnőnél. Sétáltunk a hegyen,csúszkáltunk,sífelvonón is ültünk.
Tetszik az uszoda,sokat sétálunk,szépek a hegyek és jól érzem magam.
Puszilok mindenkit.
Marika és Dávid üzenete:
Szia anya és apa!
Jól vagyunk és ti,hogy vagytok?
Üzenem a Vikinek,hogy szeretem .Voltunk az Alpokban,sok játszótéren voltunk már.
Tegnap kaptunk világítórudat és minden vasárnap van meglepetés kindertojás.
Izoldával és Vanival vagyok egy szobában.
Sok sok puszi nektek és szeretünk nagyon.
Elvíra üzenete:
Sziasztok!
Voltunk a hercegnőnél. Hajnival és Zsófival vagyok egy szobában. Voltunk magas hegyen és csúszkáltunk, sífelvonón is ültünk. Sok játszótéren játszottunk már. Szülinapomra sok ajándékot kaptam: puzzle, notesz, radír, ceruza, csoki, nyaklánc, füzet.
Puszillak benneteket.
Szia anya, apa és tesók!
Mi jól vagyunk és ti hogy vagytok? Már másodszor voltunk uszodában és Izolda azt mondta, már tud úszni és sokat rajzol Bani bácsinak. Izolda kapott új papucsot, mert a régi elszakadt. Felvált a csizmája talpa is, Judit néni megragasztja, ha megtudja.
Bálint ügyesen kirakózik és nagyon szeret sétálni.
Puszilunk mindenkit!
Viki üzenete:
Sziasztok!
Voltunk hegyet mászni. Hallottam, hogy Zsófinak megszületett a testvére. Mekkora a bohóc? Kicsi vagy nagy? Tegnap táncoltak, csak én nem mertem. Szeretlek benneteket.
Puszi mindenkinek!
Gabika üzenete:
Szép házban vagyunk. Voltunk a hercegnőnél és hegyet mászni. Hogy vagytok? Jól van Jancsika? Sok szoktunk kapni. Viszek Jancsikának macit, csokit. Írjatok többet!
Puszillak benneteket!
Zsófi üzenete:
Szia apa, anya és Gyurika!
Örülök a kistestvéremnek, alig várom, hogy láthassam. Jól érzem magam. Voltunk a hegyekben szánkózni, ültünk sífelvonón. Moncsival sokat játszunk. Szeretlek titeket és sok puszi.
Moncsi és Martin üzenete:
Szia Szabi, Tomi, anya és apa!
Voltunk uszodában, ott a legjobb lenni. Moncsi kérdezi, hogy van a pofás? 2000 méter magasságban voltunk, és ültünk sífelvonón. Sokat sétálunk. Írjatok többet!
Puszilunk mindenkit!
Hajnika és Soma üzenete:
Sziasztok!
Sok programon veszünk részt. Soma és én nem vagyunk egy szobában. Én Zsófival és Elvirával alszok, Soma pedig Imikével és Martinnal. Jó az uszoda, sokat úszunk. Voltunk a hegyekben, sokat sétálunk, ami jó. Az egész családot szeretjük.
Enikőnek és Mikinek üzenjük, hogy ők is hiányoznak, sokat gondolunk rájuk.
Pusziljuk őket.
Imike üzenete:
Sziasztok!
Sokat sétálunk, ültünk sífelvonón, és legtöbbször busszal utazunk. Sok kép készül rólam.
Angélának és Öcsiéknek üzenem, hogy jól érzem magam és őket is puszilom.
Tibikének és Letinek üzenem, örülök, hogy írtok és gondoltok rám.
Bence üzenete:
Mindenkit szeretek. Ferikének üzenem, ha hazamegyek, akkor FIFA-zok.
Többet írjatok! Szeretlek titeket!
Hajnika üzenete:
Vikivel és Moncsival vagyok egy szobában.Voltunk az Alpokban,vasárnaponként kapunk meglepetést(kindertojást). Kaptam egy világítórudat és azt hazaviszem majd a Ricsikének.Voltunk a hercegnőnél, énekeltünk és verset mondtunk neki.
Mindenkit puszilok.
Vani üzenete:
Voltunk a hercegnőnél. Sétáltunk a hegyen,csúszkáltunk,sífelvonón is ültünk.
Tetszik az uszoda,sokat sétálunk,szépek a hegyek és jól érzem magam.
Puszilok mindenkit.
Marika és Dávid üzenete:
Szia anya és apa!
Jól vagyunk és ti,hogy vagytok?
Üzenem a Vikinek,hogy szeretem .Voltunk az Alpokban,sok játszótéren voltunk már.
Tegnap kaptunk világítórudat és minden vasárnap van meglepetés kindertojás.
Izoldával és Vanival vagyok egy szobában.
Sok sok puszi nektek és szeretünk nagyon.
Elvíra üzenete:
Sziasztok!
Voltunk a hercegnőnél. Hajnival és Zsófival vagyok egy szobában. Voltunk magas hegyen és csúszkáltunk, sífelvonón is ültünk. Sok játszótéren játszottunk már. Szülinapomra sok ajándékot kaptam: puzzle, notesz, radír, ceruza, csoki, nyaklánc, füzet.
Puszillak benneteket.
2011. január 23. Takarítás, játszótér és foci, üzenetek
Ma reggeli után takarítással kezdtünk, mindenki lelkesen dolgozott a későbbi játék reményében. Délig benti játékok, majd ebéd után buszra ültünk és néhány perc alatt egy közeli településen, Planken-ben voltunk. A hét közepén lehullott hó ebben a magasságban meg is maradt, de ez senkit nem zavart a játszóterezés, focizás és kosárlabdázás közben.
4 órára értünk vissza, és a házban ismét meglepetés várt bennünket, az étkezőben mindenki talált a helyén egy kindertojást.
De megbírtuk állni, hogy ne bontsuk fel, hiszen tudtuk, előbb az otthonról jött üzenetek felovasása történik. Ez a várakozás mindig nagy izgalommal telik. Majd utána megírtuk a saját üzeneteinket otthonra, azután vacsora, és ismét játékok: most a dominó a sláger. Esténként folymatosan készítjük azt az albumot, amelyet a vendéglátóinknak hagyunk itt emlékbe.
4 órára értünk vissza, és a házban ismét meglepetés várt bennünket, az étkezőben mindenki talált a helyén egy kindertojást.
De megbírtuk állni, hogy ne bontsuk fel, hiszen tudtuk, előbb az otthonról jött üzenetek felovasása történik. Ez a várakozás mindig nagy izgalommal telik. Majd utána megírtuk a saját üzeneteinket otthonra, azután vacsora, és ismét játékok: most a dominó a sláger. Esténként folymatosan készítjük azt az albumot, amelyet a vendéglátóinknak hagyunk itt emlékbe.
2011. január 22., szombat
2011. január 22. Verseny, játszótér és szülinap
Ma délelőtt nagyot versenyeztünk a közeli hegyekben: 400 méteres kört futottak a gyerekek párosával. A házhoz visszaérve a kevésbé fázósak még kint maradtak az udvaron ebédig. Ebéd után ismét útra keltünk, egy közeli játszótér minden játékát végigpróbálva töltöttük a délutánt.
Mikor visszaértünk, már kezdődött is Elvira szülinapi party-ja, ajándékokkal, finom sütikkel, üdítővel.
Most, míg a blogot írom, éppen a szombat esti táncparty zajlik.
Mikor visszaértünk, már kezdődött is Elvira szülinapi party-ja, ajándékokkal, finom sütikkel, üdítővel.
Most, míg a blogot írom, éppen a szombat esti táncparty zajlik.
2011. január 21., péntek
2011. január 21. Mivel péntek, ezért ismét uszoda
Ma délelőtt a benti társasjátékok mellett kicsit tanultunk is. Volt, aki olvasott, volt aki matekozott. De előkerültek a gyöngyök is.
Ebéd után még egy kis tanulás, és indultunk az uszodába. Örömmel tapasztaltuk mi is és Bani is, hogy a gyerekek egyre bátrabban mozognak a vízben, bár még a karúszók jó szolgálatot tesznek. Sokan élvezték azt, hogy a medence széléről ugrálhattak a vízbe.
Ebéd után még egy kis tanulás, és indultunk az uszodába. Örömmel tapasztaltuk mi is és Bani is, hogy a gyerekek egyre bátrabban mozognak a vízben, bár még a karúszók jó szolgálatot tesznek. Sokan élvezték azt, hogy a medence széléről ugrálhattak a vízbe.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)